Időjárási glosszárium

Fedezze fel a gyakran használt időjárási kifejezéseket.

A

A levegő hőmérséklete

A levegő hőmérséklete annak mérése, hogy egy adott helyen mennyire meleg vagy hideg a levegő, általában a talajszint felett 1,5 méterrel mérik, és Celsius vagy Fahrenheit fokban fejezik ki.

Abszolút páratartalom

Az abszolút páratartalom az adott légtérfogatban jelen lévő vízgőz teljes mennyisége, gramm/köbméterben kifejezve.

Árvíz

Az árvíz a víz túlcsordulása, amelyet gyakran túlzott mennyiségű csapadék, gyors hóolvadás, viharos árhullámok vagy gátak meghibásodása okoz, és amely olyan területek átmeneti vagy hosszan tartó elöntését eredményezi, amelyek jellemzően nincsenek víz alatt.

Aszály

Az aszály az átlagosnál kevesebb csapadékkal jellemezhető, elhúzódó időszak, amely vízhiányhoz vezet, ami hatással van az ökoszisztémákra, a mezőgazdaságra, a közösségekre és a gazdaságokra.

Aszálykódex

Aszálykód

A szárazságkód egy index, amely a mély, tömör, szerves rétegek és a nagyméretű fatörzsek átlagos nedvességtartalmát jelöli. A nehezebb tüzelőanyagokra gyakorolt hosszú távú száradási hatásokat jelzi.

B

Buildup Index

Felépülési index

A felhalmozódási index a tüzelőanyag teljes mennyiségét jelenti, amely a tőzegben és a nagyobb tüzelőanyagokban áll rendelkezésre. Ez az érték a szárítás kumulatív hatását mutatja ezekre a nehezebb tüzelőanyag-rétegekre.

C

Celsius

A Celsius-skála egy olyan hőmérséklet-mérési rendszer, amelyben a víz fagyáspontja 0 °C, míg a forráspontja 100 °C normál légköri nyomáson.

Chernozem

A csernozjom mélybarna vagy fekete színű talajra utal, amely jellemzően a magas szervesanyag-tartalomnak, például a lebomlott növényi és állati anyagoknak köszönhető.

Ciklon

A ciklon egy nagy kiterjedésű légtömeg, amely egy központi alacsony nyomású terület körül forog, és jellemzően erős szeleket (119 km/h vagy annál nagyobb), heves esőzéseket és viharos időjárási körülményeket hoz.

Cloudburst

A felhőszakadás egy nagyon intenzív és helyi esőzés, amely jellemzően rövid idő alatt következik be.

Coriolis hatás

A Coriolis-hatás

A Coriolis-hatás az a jelenség, amikor a mozgó tárgyak a Föld forgása miatt görbülni látszanak, az északi féltekén jobbra, a déli féltekén pedig balra.

D

Drizzle

A szitáló eső olyan esőtípus, amely nagyon apró, szétszórt, 0,5 milliméternél kisebb átmérőjű cseppekből áll.

Duff nedvesség kód

A tőzeg nedvességkódja egy olyan minősítés, amely megmutatja az erdő talaján lévő, bomló anyag középső rétegének nedvességszintjét, és azt, hogy mennyire valószínű, hogy a tűz a talaj mélyén parázslik és ég le.

Dunkelflaute

A Dunkelflaute egy olyan meteorológiai jelenség, amelyet tartósan gyenge szél és kevés vagy egyáltalán nem érkező napfény jellemez, ami a szél- és napenergia-termelés jelentős csökkenéséhez vezet.

E

Éghajlati modellek

Az éghajlati modellek a Föld éghajlati rendszerének összetett matematikai ábrázolásai, amelyeket a múltbeli éghajlati minták megértésére és a jövőbeli változások előrejelzésére használnak.

Evapotranspiráció

A párolgás a talajból és más felületekről történő vízpárolgás és a növények transzspirációja, a nedvességnek a földfelszínről a légkörbe történő átvitele.

F

Fahrenheit

A Fahrenheit (°F) egy hőmérsékleti skála, ahol a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr, normál légköri nyomáson, az e pontok közötti intervallumot 180 egyenlő fokra osztva.

Ferrel cellák

A Ferrel-cellák egy olyan légköri cirkulációs mintázatot írnak le, amely mindkét féltekén körülbelül a 30° és 60° szélesség között fordul elő, és döntő szerepet játszik a trópusok és a sarkok közötti energiaátvitelben, befolyásolva az időjárási mintákat és az éghajlatot a középső szélességi körökben.

Finom tüzelőanyag nedvesség Kód

Finom tüzelőanyag nedvességkód

A finom tüzelőanyagok nedvességkódja egy olyan számszerű besorolás, amely a kis méretű, holt tüzelőanyagok, például levelek, gallyak és alom nedvességtartalmát, és ebből következtethetünk az ilyen tüzelőanyagok relatív könnyű gyulladási és gyúlékonysági fokára.

G

Globális előrejelző rendszer

A Globális Előrejelző Rendszer (GFS) egy numerikus időjárás-előrejelző modell, amely naponta négyszer fut, és műholdakról, időjárási állomásokról és más forrásokból származó adatokat dolgoz fel az időjárás-előrejelzések elkészítéséhez.

Globális légköri keringés

A globális légköri cirkuláció a levegő nagyléptékű mozgása, amelyet a Föld felszínének a tengelyferdeségből adódó egyenlőtlen felmelegedése hajt, és amely különböző nyomászónákat és szélmintákat hoz létre, amelyek a hőt és a nedvességet eloszlatják a bolygón.

H

Hadley sejtek

A Hadley-cellák az egyenlítő közeli légköri keringést írják le, ahol a meleg, nedves levegő az egyenlítő közelében felemelkedik, és a szubtrópusok felé mozog, ahol hűvösebb, szárazabb levegő formájában leereszkedik, és onnan indul vissza az egyenlítő felé.

Harmatpont

A harmatpont az a hőmérséklet, amelynél a levegő a páratartalom és a hőmérséklet miatt telítetté válik, és már nem képes megtartani az összes vízgőzét, ami harmat, köd vagy csapadék formájában kondenzációhoz vezet.

Hoar Frost

Fagyos fagy

A fagy a jég olyan típusa, amely akkor keletkezik, amikor a levegőben lévő vízgőz közvetlenül jéggé alakul - anélkül, hogy folyékonnyá válna - a 0 Celsius-fok alatti hőmérsékletű felületen, finom, tollas jégkristályokat hozva létre.

Hőmérséklet inverzió

Hőmérsékleti inverzió

Hőmérséklet-inverzió akkor alakul ki, amikor a hidegebb levegő a melegebb levegő alá szorul, megakadályozva a levegő normális áramlását.

Hőstressz a növényekben

A növények hőstressze akkor lép fel, amikor a levegő hőmérséklete meghaladja az optimális tartományt, ami megzavarja a biológiai folyamatokat, csökkenti a növekedést, és potenciálisan károsodást vagy elhalást okozhat.

Hurrikán

A hurrikán olyan forgó trópusi ciklon, amelynek tartós szele legalább 119 km/h (74 mph), jól körülhatárolt szeme van, és amely erős szél, heves esőzések, viharhullámok és áradások révén súlyos károkat okozhat.

Hyperlokális időjárás

A hiperlokális időjárás olyan időjárási adatokra és előrejelzésekre utal, amelyek egy nagyon kis, pontosan meghatározott földrajzi területre összpontosítanak, gyakran egy városrész, egy háztömb vagy akár egyetlen utca léptékében.

I

J

K

Kelvin

A Kelvin-skála (K) egy abszolút hőmérsékleti skála, amely az abszolút nullánál kezdődik - az elméleti pontnál, ahol minden molekuláris mozgás megszűnik.

Kezdeti szórás Index

Kezdeti szórásindex

A kezdeti terjedési index egy olyan minősítés, amely a szél és a finom tüzelőanyag nedvességének hatását kombinálja a tűz kezdeti terjedésének várható sebességére röviddel a gyújtás után.

Köd

A köd a levegőben a talaj közelében lebegő apró vízcseppek vagy jégkristályok sűrű halmaza, amely a látótávolságot 1000 méter alá csökkenti.

L

Levegő páratartalma

A levegő páratartalma a légkörben lévő vízgőz mennyiségére utal, amely befolyásolja az időjárási viszonyokat és a komfortérzetet.

M

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia a számítástechnika egyik ága, amely az emberi kognitív funkciókat - például a tanulást, a problémamegoldást és a döntéshozatalt - leképező rendszerek fejlesztésére összpontosít, lehetővé téve a gépek számára az adatok elemzését, a minták felismerését és az autonóm döntések meghozatalát, ami számos iparágban az innováció motorja.

Mikroklíma

A mikroklíma olyan kis, helyi légköri zóna, amelynek időjárási viszonyai eltérnek a környező éghajlati viszonyoktól, és amelyet a domborzat, a növényzet, a víztestek vagy az ember által létrehozott építmények eltérései hoznak létre.

N

Nedves izzó hőmérséklet

Nedves hőmérséklet

A nedves hőmérséklet a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet a levegő a víz elpárolgása révén érhet el, ami lehűti a levegőt, amíg az teljesen telítődik nedvességgel.

Növekedési fokú napok

Növekedési fok napok

A növekedési foknapok a napi hőmérsékleti küszöbértékek alapján kiszámított, a növények és rovarok fejlődésének előrejelzésére használt hőösszeg mérőszáma.

Numerikus időjárás-előrejelzés

A numerikus időjárás-előrejelzés a légkör és az óceánok matematikai modelljeinek felhasználása az időjárás előrejelzésére az aktuális időjárási viszonyok és a légköri mozgást szabályozó fizikai törvények alapján.

O

P

Palmer aszályossági index

Palmer szárazság súlyossági indexe

A Palmer-féle aszály súlyossági index egy olyan regionális eszköz, amely a csapadék- és hőmérsékleti adatok felhasználásával a vízkínálat és -igény közötti egyensúly modellezésével becsüli meg az aszály súlyosságát.

Permafrost

A permafroszt olyan talaj - függetlenül attól, hogy milyen típusú, illetve hogy szárazföldön vagy víz alatt található -, amely legalább két egymást követő évben 0 Celsius-fokos vagy az alatti hőmérsékleten marad.

Peszticid elsodródás

Peszticidek elsodródása

A peszticidek elsodródása a mezőgazdasági vegyi anyagok - beleértve a peszticideket, gyomirtókat, gombaölő szereket és rovarölő szereket - nem szándékos mozgását jelenti a tervezett alkalmazási helyről a környező területekre olyan környezeti tényezők miatt, mint a szél, a párolgás és a helytelen permetezési technikák.

Poláris cellák

Poláris sejtek

A sarki cellák a sarkok közelében található légköri cirkulációs mintázatok, amelyeket a hideg, sűrű levegőnek a sarkok felől az alacsonyabb szélességi körök felé történő mozgása jellemez, ami befolyásolja e régiók fagyos éghajlatát.

Q

R

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom a levegőben lévő vízgőz aktuális mennyiségének és a levegő által az adott hőmérsékleten és nyomáson megtartható maximális vízgőzmennyiségnek a százalékban kifejezett aránya.

Rime Ice

Rime jég

A jégkorong akkor képződik, amikor a ködben vagy felhőben lévő, túlhűlt vízcseppek 0 Celsius-fok alatti felülettel érintkezve megfagynak, és a hőmérséklettől, a széltől és a nedvességtől függően lágy vagy kemény jégkorongot hoznak létre.

S

Száraz izzóhőmérséklet

Száraz hőmérséklet

A száraz hőmérséklet a levegő hőmérsékletét jelenti, amelyet egy szabványos hőmérővel mérnek, és amely a környezeti levegő hőmérsékletét jelenti a nedvesség hatásának figyelembevétele nélkül.

T

Tűz időjárási index

A tűzeseti időjárási index a tűz intenzitásának számszerű értékelése az időjárási viszonyok, például a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a csapadék alapján, amelyet az erdőtüzek kockázatának értékelésére használnak.

U

V

Városi hősziget

A városi hőszigethatás a városi területeken a felszínközeli levegő magasabb hőmérsékletét írja le a környező vidéki területekhez képest, amelyet elsősorban a növényzet csökkenése, a hőelnyelő anyagok használata és az ember által okozott hő okoz.