Az aszály az átlagosnál kevesebb csapadékkal jellemezhető, elhúzódó időszak, amely vízhiányhoz vezet, ami hatással van az ökoszisztémákra, a mezőgazdaságra, a közösségekre és a gazdaságokra.
Aszály akkor fordul elő, ha a csapadék mennyisége hosszabb ideig jelentősen a normális alatt marad, ami szárazsághoz vezet. Egyes aszályok fokozatosan, hónapok vagy évek alatt alakulnak ki, míg mások, az úgynevezett hirtelen aszályok, a hőmérséklet és a párolgás hirtelen változása miatt gyorsan kialakulhatnak. A természeti tényezők, mint például az időjárási minták változása, és az emberi tevékenységek, mint például az erdőirtás, a túlzott öntözés és az éghajlatváltozás, hozzájárulhatnak az aszályos körülményekhez.
Az aszályokat gyakran olyan tudományos indexekkel mérik, mint a szabványosított csapadékindex (SPI ) és a Palmer Aszály Súlyossági Index (PDSI), amelyek a csapadék, a talajnedvesség és a hőmérséklet időbeli változásait értékelik.
Az aszálynak négy fő típusa van, mindegyiknek különböző okai és hatásai vannak:
Az aszályoknak széles körű hatásai lehetnek, többek között:
Egyes esetekben az elhúzódó aszályok súlyos humanitárius válságokhoz vezethetnek, különösen azokban a régiókban, amelyek nagymértékben a mezőgazdaságra támaszkodnak, vagy ahol nincs megbízható vízügyi infrastruktúra.
Az aszályok hetektől akár évtizedekig is eltarthatnak. A rövid távú aszályok gyakran átmeneti időjárási változásokból erednek, míg a hosszú távú aszályok hátterében az éghajlati minták tartós változása és a tartós vízhiány áll. A történelem leghosszabb aszályai közül néhány több évtizeden át tartott, és jelentősen megváltoztatta a tájakat és a gazdaságokat.
Aszályok leggyakrabban száraz és félszáraz régiókban fordulnak elő, például Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok délnyugati részein, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. Aszályok azonban bármely olyan régióban kialakulhatnak, ahol az időjárási minták tartósan megváltoznak, különösen azokon a területeken, amelyek az évszakos esőzésekre vagy a hóolvadásra támaszkodnak.
Az éghajlatváltozás miatt számos régióban gyakoribbá és intenzívebbé válnak az aszályok a hőmérséklet emelkedése, a megváltozott csapadékviszonyok és a megnövekedett párolgás miatt. Ezek a változások különösen aggasztóak a vízhiányos területek számára, amelyek már most is küzdenek az erőforrásokkal való gazdálkodással.
Bár az aszályokat nem lehet teljes mértékben megelőzni, hatásukat enyhítési és alkalmazkodási stratégiákkal minimalizálni lehet:
A tudományos megfigyelés és a proaktív gazdálkodás összekapcsolásával a közösségek jobban fel tudnak készülni az aszályokra és jobban tudnak reagálni rájuk, csökkentve az ökoszisztémák és a gazdaságok hosszú távú károsodását.
Megjelent:
április 9, 2025
Alternatív nevek: