Árvíz

Az árvizek természetes és emberi eredetű tényezők kombinációjából adódhatnak. Az egyik elsődleges ok a túlzott mennyiségű csapadék, amely telíti a talajt, és túlterheli a folyókat, patakokat és vízelvezető rendszereket. Ha a folyókba több víz érkezik, mint amennyit kezelni tudnak - gyakran a hosszan tartó esőzések vagy a gyors hóolvadás miatt -, akkor túlcsordulhatnak a partjaikon.

A part menti területeken a hurrikánok vagy ciklonok által okozott viharhullámok a tengervizet a szárazföld belsejébe nyomhatják, ami széles körű áradásokhoz vezethet. Emellett a gátak vagy gátak hirtelen meghibásodása rövid idő alatt nagy mennyiségű vizet engedhet ki, ami katasztrofális árvizeket okozhat.

Az olyan emberi tevékenységek, mint a rossz várostervezés, az erdőirtás és a nem megfelelő vízelvezető rendszerek súlyosbíthatják az árvizeket azáltal, hogy növelik a lefolyást és csökkentik a víz természetes elnyelését.

Milyen típusú árvizek vannak?

‍ Az árvizeknek több típusa létezik, mindegyiknek különálló jellemzői vannak:

• Villámárvizek: Hirtelen, gyakran kevés figyelmeztetés nélkül, heves esőzések következtében, különösen városi vagy hegyvidéki régiókban.
• Folyóáradások: Fokozatosan alakulnak ki, amikor a folyók a folyamatos esőzések vagy a hóolvadás miatt túlcsordulnak a partjaikon.
• Tengerparti árvizek: A tengerparti területeken a viharok, hurrikánok vagy a tengerszint emelkedése miatt következnek be.
• Városi árvizek: A nem megfelelő vízelvezető rendszerrel rendelkező városokban a víz felgyülemlésének következményei.

Hol fordulnak elő leggyakrabban árvizek?

‍Azárvizek leginkább azokon a területeken fordulnak elő, amelyek a földrajzi és éghajlati adottságok miatt természetes módon hajlamosak az árvizekre. A folyók, tavak és tengerpartok közelében fekvő alacsonyan fekvő területek különösen veszélyeztetettek.

A trópusi és szubtrópusi régiókban gyakoriak az intenzív esőzések, monszunok és trópusi viharok okozta áradások. A városi területek, különösen azok, amelyek elavult infrastruktúrával rendelkeznek, nagyobb veszélynek vannak kitéve a rossz vízelvezetés és a népességnövekedés és az éghajlatváltozás miatt megnövekedett felszíni lefolyás miatt.

Bár általában nem jár együtt széles körű árvízzel, a hegyvidéki területeken a gyors lefolyás miatt előfordulhatnak hirtelen áradások. A folyódeltákat és a part menti síkságokat, amelyek a folyók és a tenger dinamikájának összefolyásánál helyezkednek el, szintén gyakran érintik mind a belföldi, mind a part menti árvizek.