Ciklon

A ciklonok a légkör hőmérséklet- és nyomáskülönbségei miatt alakulnak ki. Amikor a meleg, nedves levegő felemelkedik a Föld felszínéről, alacsony nyomású területet hoz létre. Ezután hűvösebb levegő áramlik be a felszálló meleg levegő helyére, ami a Föld forgása miatt a rendszer forgását okozza(Coriolis-hatás).

A ciklon kifejezést minden forgó viharrendszerre használják, és ide tartoznak a trópusi ciklonok, az extratrópusi ciklonok és a tornádók:

• Trópusi ciklonok: Ezek a meleg óceáni vizek felett alakulnak ki, és szélsőséges időjárási viszonyokat, például árvizeket és viharhullámokat okozhatnak.
• Extratrópusi ciklonok: Ezek a középső szélességi körökben alakulnak ki, hideg- és melegfrontokhoz kapcsolódnak, és jellemzően nagy mennyiségű esőt és erős szelet hoznak.
• Tornádók: A ciklonok kisebb, de intenzívebb formája, amelyet hevesen forgó szelek jellemeznek, és jellemzően heves zivatarokból alakul ki.

Tájfun, hurrikán és ciklon: Mi a különbség?

A tájfun, hurrikán és ciklon kifejezések mind ugyanarra a vihartípusra utalnak - alacsony nyomású, forgó rendszerekre -, de a világ különböző régióiban használják őket. A különbség a földrajzi elhelyezkedésükben rejlik:

• Hurrikánok az Atlanti-óceán északi részén, a Csendes-óceán északkeleti részén és a Csendes-óceán déli részén fordulnak elő.
• A tájfunok a Csendes-óceán északnyugati részén fordulnak elő, és jellemzően Kelet- és Délkelet-Ázsia országait érintik.
• Ciklonok az Indiai-óceán délnyugati részén és a Csendes-óceán déli részén fordulnak elő. A ciklon kifejezést az Indiai-óceán térségében is használják.

A különböző elnevezések ellenére a rendszerek felépítésük és viselkedésük tekintetében azonosak. Ami megkülönbözteti őket, az egyszerűen a földgolyón való elhelyezkedésük.

Ciklon osztályozás:

A ciklonokat a szélsebességük és a károkozás lehetősége alapján osztályozzák. A Saffir-Simpson hurrikán szélskála a ciklonok (vagy hurrikánok) legszélesebb körben elismert osztályozási rendszere, amely a következőképpen osztályozza őket:

• 1. kategória (74-95 mph / 119-153 km/h): Kisebb károk; némi parti árvíz, fakárok és áramkimaradások.
• 2. kategória (96-110 mph / 154-177 km/h): Közepes károk; kidöntött fák, jelentős tetőszerkezeti károk és hosszan tartó áramkimaradás.
• 3. kategória (111-129 mph / 178-208 km/h): Kiterjedt károk; jelentős szerkezeti hatások, mobilházak megsemmisülése és kiterjedt áramkimaradások.
  4. kategória (130-156 mph / 209-251 km/h): Súlyos károk; a legtöbb fa kitépése, jelentős infrastrukturális károk és hosszan tartó lakhatatlanság.
• 5-ös kategória (157+ mph / 252+ km/h): Katasztrofális károk; széles körű pusztítás, súlyosan megrongálódott vagy megsemmisült épületek.

Ez a skála segít a ciklonok erősségének felmérésében, a figyelmeztetések kiadásában és a lehetséges hatásokra való felkészülésben.