A jégkorong akkor képződik, amikor a ködben vagy felhőben lévő, túlhűlt vízcseppek 0 Celsius-fok alatti felülettel érintkezve megfagynak, és a hőmérséklettől, a széltől és a nedvességtől függően lágy vagy kemény jégkorongot hoznak létre.
Ezek a cseppek folyékony halmazállapotban vannak, bár fagyáspont alatt vannak. Amikor hideg felületnek, például faágnak, drótnak vagy épületszegélynek ütköznek, az ütközéskor megfagynak, és fehér vagy tejszerű jégréteget képeznek.
Ellentétben a fagykárral, amely a vízgőz közvetlen lerakódásával alakul ki, a jégkár a levegőben lévő folyékony vízcseppekből keletkezik, amelyek csak akkor válnak jéggé, amikor a felszínre érnek. Az így keletkező jég gyakran durva, szemcsés, és szeles, nedves körülmények között gyorsan felhalmozódhat.
A jégkoronghoz olyan különleges légköri körülményekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a túlhűlt cseppek létezését és helyben való megfagyását. A képződési folyamat magában foglalja a következőket:
A környezeti körülményektől függően a jégkorong különböző formákat ölthet.
A jégkéreg általában két típusba sorolható: puha jégkéreg és kemény jégkéreg. Mindkettő ugyanabból az alapfolyamatból keletkezik, de megjelenésük és fizikai tulajdonságaik különböznek az olyan tényezőktől függően, mint a hőmérséklet, a szélsebesség és a cseppek mérete.
Enyhe szélben és nagyon hideg hőmérsékleten puha jégpáncél képződik. A lehűlt cseppek kicsik és lassan fagynak meg, tejszerű, tollas vagy szivacsos textúrát alkotva. Viszonylag könnyű és törékeny, és gyakran képződik a tárgyak, például fák, villanyvezetékek vagy antennák szél felőli oldalán.
A kemény hóréteg erősebb szélben és kissé melegebb körülmények között alakul ki, ahol a cseppek ütközéskor gyorsabban megfagynak. Az így keletkező jég sűrűbb, tömörebb és szorosan a felszínhez tapad. Jelentősen felhalmozódhat a szabadon álló szerkezeteken, és nehezebb eltávolítani.
A jégpáncél jellemzően olyan területeken fordul elő, ahol fagyos köd vagy felhők vannak a talaj közelében, különösen télen. Leggyakrabban a következő helyeken fordul elő:
Mivel a jégfodros jégnek folyamatos túlhűtött cseppek utánpótlására van szüksége, gyakran egyenletes irányban képződik, és a felület egyik oldalát erősebben borítja be, mint a másikat - általában az uralkodó szél felé eső oldalt.
Bár mind a jégkása, mind a fagykár a jég hideg felületeken kialakuló jégformája, teljesen más fizikai folyamatok révén alakulnak ki, és egészen másképp jelennek meg.
Kialakulási folyamat
Nedvességforrás
Megjelenés
Időjárási körülmények
Sűrűség és szerkezet
Közös környezetek
A hófagyot gyakran összetévesztik a puha jégkásával, mivel mindkettő fehérnek és porszerűnek tűnhet, de a kiváltó okok és a környezeti feltételek eltérőek.
Bár vizuálisan kevésbé bonyolult, mint a fagykár, a jégkár jelentős gyakorlati és biztonsági következményekkel jár:
A jégpáncél gyorsan felhalmozódhat a repülőgépeken, ami a súly növelése és a szárnyak és a vezérlőfelületek feletti légáramlás megzavarása révén komoly biztonsági kockázatot jelent. Ezért a repülőgépek speciális jégtelenítő és jégtelenítő rendszerekkel rendelkeznek.
A hófagy gyakran felhalmozódik a távvezetékeken, szélturbinákon és kommunikációs tornyokon, növelve a károk, a szolgáltatás megszakadásának vagy a túlsúly és a szélterhelés miatti összeomlásnak a kockázatát.
A jégpáncél jelenléte segíthet azonosítani a fagyos köd eseményeit, különösen a hegyvidéki vagy magas páratartalmú területeken, és gyakran szerepel a repülési időjárási tanácsokban és a helyi előrejelzésekben.
Lehet, hogy a jégmorzsák nem ragadják meg ugyanazt a képzeletet, mint a csillogó fagy, de a téli időjárás lenyűgöző és fontos részét képezik. Kialakulása sokat elárul a légköri viszonyokról, és hatásai - különösen az infrastruktúrára és a légi közlekedésre - költségesek és veszélyesek lehetnek.
Ha megértjük, hogyan alakul ki a jégkéreg, hol fordul elő, és miben különbözik más jégjelenségektől, akkor biztonságosabbak és felkészültebbek lehetünk a hideg, ködös időjárás során.
Megjelent:
április 15, 2025
Alternatív nevek:
Rime fagy