Városi hősziget

Mi az a városi hősziget?

A városi hőszigethatás a városi területeken a felszínközeli levegő magasabb hőmérsékletét írja le a környező vidéki területekhez képest, amelyet elsősorban a növényzet csökkenése, a hőelnyelő anyagok használata és az ember által okozott hő okoz.

A városi hősziget olyan jelenség, amikor a városokban jelentősen magasabb a hőmérséklet, mint a körülöttük lévő vidéki területeken. Ez azért következik be, mert a városi környezetet olyan anyagokból építik, amelyek elnyelik és megtartják a hőt, kevesebb természetes hűtőelemmel rendelkeznek, mint például a növényzet és a víztestek, és az emberi tevékenységekből származó többlethő keletkezik.

A városi hőszigethatás megnövekedett energiafogyasztáshoz, rossz levegőminőséghez és a hőséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatokhoz vezethet, így a várostervezés és a fenntarthatóság fontos kérdésévé válik.

Az anyagok szerepe a városi hővisszatartásban

A városi környezetben használt anyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy mennyi hőt tartanak meg és mennyi ideig. Az olyan felületek, mint az aszfalt, a beton és a tégla, nappal jelentős mennyiségű napsugárzást nyelnek el, éjszaka pedig lassan adják le. Ezzel szemben a természetes felületek, például a talaj, a növényzet és a víztestek több napsugárzást tükröznek vissza, és kevesebb hőt tartanak meg.

  • Aszfalt és beton: Ezek az anyagok sötétek és sűrűek, és a beérkező napsugárzás 80-95 százalékát elnyelik. Lassú éjszakai hőleadásuk miatt a városok jelentősen melegebbek, mint a környező vidéki területek.
  • Tégla és kő: A régebbi épületek, különösen a téglából vagy kőből készültek, tárolják a hőt, hozzájárulva a városi hősziget hatásához, különösen a történelmi városrészekben.
  • Üveg és acél: A fényvisszaverő üveg csökkentheti a hőelnyelést, de a magas épületek által alkotott városi kanyonok megragadhatják a hőt, csökkentve a légáramlást és növelve a helyi hőmérsékletet.
  • Zöldterületek és víztestek: A növényzet és a víz a párolgás révén segít lehűteni a környezetet, nedvességet bocsátva a levegőbe, ami csökkenti a hőmérsékletet. A jól benőtt területek, például a parkok gyakran több fokkal hűvösebbek, mint a közeli beépített területek.

Városi és vidéki hőmérsékleti különbségek

A városi és vidéki területek közötti hőmérsékletkülönbség jelentős lehet, különösen éjszaka, amikor a vidéki területek sokkal gyorsabban hűlnek le. A városi területek átlagosan 2-7 Celsius-fokkal melegebbek lehetnek, mint a vidéki területek, szélsőséges esetekben a 10 Celsius-fokot is meghaladhatja. Az eltérés olyan tényezőktől függ, mint a városi sűrűség, az anyagösszetétel és a helyi éghajlat.

  • Napközben: Városi és vidéki területeken a közvetlen napsütés hatására hasonló hőmérséklet alakulhat ki.
  • Éjszaka: A vidéki területek gyorsan lehűlnek, mivel jobban ki vannak téve az égboltnak és kisebb a hővisszatartás, míg a városok lassabban adják le a tárolt hőt, így a hőmérséklet emelkedik.
  • Szezonális eltérések: A városi hősziget hatása gyakran nyáron a megnövekedett napsugárzás és az éjszakai lehűlés csökkenése miatt kifejezettebb, de a városi központokban a fagy és a hóesés csökkenése révén a téli hőmérsékletet is befolyásolhatja.

Hogyan befolyásolja a város mérete a városi hőszigethatást

A városi hőszigethatás intenzitása a város méretével együtt növekszik. A sűrűbb infrastruktúrával és kevesebb zöldterülettel rendelkező nagyobb városokban erősebb a hővisszatartás, mint a kisebb városokban vagy a külvárosi területeken.

  • Kisvárosok (100 000 főnél kevesebb):
    • A városi hősziget hatása mérsékelt, a városi területek jellemzően 1-3 Celsius-fokkal melegebbek, mint a vidéki környezet.
    • A zöldterületek és az alacsonyabb beépítési sűrűség segít csökkenteni a hőmérséklet-különbségeket.
  • Közepes városok (100 000-1 millió fő):
    • A városi hősziget hatása még hangsúlyosabbá válik, a városi központok 3-6 Celsius-fokkal melegebbek, mint a vidéki területek.
    • A nagyobb épületsűrűség és a csökkentett légáramlás hozzájárul a hosszabb hőtartáshoz.
  • Megavárosok (több mint 10 millió lakos):
    • A városi hőszigethatás meghaladhatja a 7-10 Celsius-fokot a városok rendkívüli sűrűsége, a forgalmi torlódások, az ipari tevékenység és a korlátozott növényzet miatt.
    • Az ilyen környezetben a hőterhelés jelentős lehet, ami magasabb energiaigényt eredményez a légkondicionáláshoz, és súlyosbítja az egészségügyi kockázatokat.

A városi hőszigetek mérséklése jobb tervezéssel

A városi hőszigethatás összetett jelenség, amelyet az anyagválasztás, a város mérete és a területhasználati minták befolyásolnak. Míg a kisebb városokban enyhébb hőmérsékleti különbségek tapasztalhatók, addig a sűrű infrastruktúrával rendelkező nagyobb városokban a hővisszatartás jelentős, gyakran 7 Celsius-fokot is meghaladja a környező vidéki területekhez képest. 

A fenntartható várostervezés - például a zöldfelületek növelése, a fényvisszaverő anyagok használata és a városok elrendezésének optimalizálása - segíthet enyhíteni ezeket a hatásokat, és élhetőbb környezetet teremthet.

Megjelent:

április 9, 2025

Alternatív nevek:

Városi hősziget hatás

UHI

Hősziget hatás

Városi hőhatás

Fővárosi hősziget

Hősziget jelenség